Leggyakoribb Ruhaanyagokról Röviden

Összegyűjtöttük melyik anyag, honnan származik és hogyan lesz belőle ruhadarab.

Pamut

A pamut a legrégebben használt alapanyagok közé tartozik. A régészek i.e. 5800 körüli leleteket is találtak. Napjainkban is az egyik legnépszerűbb és legfontosabb textilalapanyag.
A szerves oldószerek nem károsítják. Sok vizet tud felvenni, a száraz súlyának 25%-át, ezért nehezen szárad.  Nedvesen megduzzad és a szálai rövidülnek, mosáskor ezért megy össze a ruhadarab. 120 °C-ig bírja a hőt, ekkor sárgulni kezd és 150 °C-on meggyullad.
Terhelés alatt megnyúlik, a szakadásig ez a nyúlás 6–10%-ot érhet el. A napfény sárgítja. Jó elektromos szigetelő, de elektrosztatikus feltöltődésre nem hajlamos. Kiválóan színezhető és fehéríthető.

Biopamut

rendkívül szigorú előírások szerint termesztik, akár a bioélelmiszereket. Ezeken a termőföldeken nem szabad sem genetikailag módosított gyapotot termeszteni, sem bármiféle mérgező anyagot használni, így növényvédő szereket sem. A biogyapotból készült pamut textilipar feldolgozásánál is gondot fordítanak az egészségre ártalmatlan vegyszerek és színezékek alkalmazására. A bőrirritáció elkerülésére a biopamut a legkedvezőbb, korábban már olvashattál róla. KATT!

A pamut áll az első helyen a babáknak ajánlott ruhaanyagok listáján!

Farmer

Az eredeti farmernadrág egy bizonyos fajta sávolykötésű pamutszövetből, a „denim”- ből (magyarul: farmerszövetből) készül, jellemzően kék színű.
A farmernadrág eredete a 19. századra nyúlik vissza, amikor munkaruhaként hordták, de a 20. század második felében,  már divatcikk lett és más ruhadarabokat is készítettek a farmerszövetből.
A ma farmernadrág néven ismert ruhadarabot eredeti formájában egy favágó megrendelésére Jacob Davis szabómester készítette 1870-ben, aki az ehhez szükséges erős pamutszövetet Levi Strauss San Franciscó-i méteráru-kereskedőtől vásárolta meg. Annak érdekében, hogy a rávarrott zsebek minél erősebben tartsanak, Davis a sarkaikat szegecsekkel erősítette meg. A nadrágnak a munkások körében olyan nagy sikere volt, hogy egyre több megrendelést kapott rá. Készítésükhöz fehér vitorlavászon-szövetet és kék színű erős vásznat használt, ezeket Strausstól szerezte be. A sikeren felbuzdulva Davis San Franciscóba költözött, társult Strauss-szal és 1873-ban szabadalmaztatták a nadrág kialakítását, különös tekintettel a zsebek szegecses megerősítésére. A kereslet főleg a kék nadrágok iránt mutatkozott, így ez terjedt el „Levi’s” néven  Levi Strauss San termékeként.

Napjainkban a farmer anyagában és formai kivitelezésében sokféle változatával találkozunk, ma már messze nem csak a hagyományos farmerszövetből készül, hanem annak különböző változataiból is (pl. elasztánfonallal vagy nagy rugalmasságú, terjedelmesített poliamidfonallal rugalmassá tett változatban), és nem is mindig a klasszikus kék színben.

Selyem

Alkalmasságát a kínaiak ismerték fel már időszámításunk előtt 3000 évvel.
A selyem általában a hernyóselymet, a selyemlepke hernyójának mirigyváladékát jelenti. Tágabb értelemben azonban a selyem minden olyan rovar mirigyváladékát jelenti, amely hasonlóságot mutat a hernyóselyemmel, ilyen például a vadselyem vagy a pókselyem. Selyemnek csak azt a szövetet nevezik, amelyet a selyemhernyó gubójából nyernek.
Nedves állapotban szilárdságának 20%-át elveszíti. Szakadási nyúlása száraz állapotban 3,5%, nedvesen 12%. Erősen nedvszívó, saját tömegének akár 30%-át kitevő vizet is képes megkötni. Jó elektromos szigetelő, a klór erősen károsítja.

Selyem típusai:

• taft,
• kreppdesin,
• kreppzsorzsett,
• kreppszatén,
• düsessz,
• organza,
• szatén,
• pongé,
• twill,
• bourette

Vadselyem típusai:

• doupion-selyem,
• honan-selyem,
• santung-selyem

Műselyem

A hernyóselyemhez hasonló tulajdonságú műszálból készült anyag. A „műselyem” fogalma alá tartozó fonalak mai szakszerű elnevezése a textiliparban: cellulóz alapú filamentfonal és mint ilyen, a természetes alapanyagú mesterséges szálasanyagok közé tartozik.

Fajtái:

• Nitrát műselyem
• Viszkóz műselyem
• Acetát műselyem
• Rézoxid műselyem

Gyapjú

A gyapjú általában a juh testét borító, összefüggő bundát alkotó szőrzetet jelenti. Ritkábban más állatok (pl.: angórakecske, kasmírkecske) szőrzetét is nevezik gyapjúnak, de ilyen esetben mindig elé teszik az állat nevét (pl.: angóragyapjú, kasmírgyapjú).
A gyapjú, a hernyóselyem mellett az egyik legfontosabb állati eredetű textilipari nyersanyag. A gyapjú népszerűsége főleg kiváló melegtartó képességének, puhaságának, rugalmasságának, kellemes tapintásának köszönhető
A bunda az állaton nagy mennyiségű szennyezőanyagot tartalmaz, ezért a juhokat nyírás előtt többnyire úsztatják vagy zuhanyozzák. A lenyírt gyapjút kezdetben összefüggő állapotban tárolják, mert így könnyebb később osztályozni. A gyengébb minőségűt aztán leválasztják. Az osztályozás nagy szakértelmet igényel.
A bundát mechanikai és vegyi tisztításnak vetik alá, a szilárd szennyeződéseket és az oldható szír és só szennyeződéseket távolítják el.
A megtisztított, együttesen feldolgozni kívánt különböző fajtájú és színű gyapjútételeket gondosan összekeverik, esetleg hozzákeverve más szálasanyagokat is. Végezetül a nyújtás, a fésülés, az előfonás és a végfonás, majd esetleg a cérnázás.
A gyapjú értékes textilipari nyersanyag, a tönkrement gyapjútermékeket igyekeznek újra hasznosítani. Ezeket a szálakat, amelyek általában sérültek, csak viszonylag kevésbé értékes termékek gyártásában szabad felhasználni, de különböző (többnyire 15–40%) mennyiségekben nagyon sokféle gyapjúáruban alkalmazásra találnak.

Kasmír

A kasmírgyapjú állati eredetű anyag, amelyet a kasmírkecske pehelyszőréből nyernek, speciális gyapjak között tartják számon.

Lenvászon

Az emberiség ősi kultúrnövénye, már az ősember is felhasználta a vadlen rostját és magját. A kutatók több mint 34 ezer éves lenszálakat fedeztek fel a mai Grúzia területén egy barlangban, és ezekről megállapították, hogy a vadon növő lenből zsineget vagy kötelet készíthettek. Az egyiptomi múmiákat lenvászonba göngyölték. Egyiptomból a len Indiába is elkerült, ahol már a pamut elterjedése előtt felhasználták.
A modern lenipar akkor fejlődött ki, amikor Philipp de Girard 1814-ben szabadalmaztatta a len nedves fonását. Ő alapította Párizsban az első lenfonó gyárat.
Nyúlása 1-2,5%. 75-90 °C-ig nem károsodik, e felett sárgul - szakítószilárdsága csökken, barnul, majd elszenesedik. Nedvességfelvétele jó, gyorsan szívja a nedvességet és gyorsan szárad. Nagy melegben segíti a test hőszabályozását.

A lenvásznat szép fénye, nagy szakítóereje, rugalmassága, könnyű fehéríthetősége és színezhetősége teszi kedvelt textilipari nyersanyaggá. A legkülönbözőbb rendeltetésű szövetek készítésére használják, a vékony batiszttól a könnyű ruházati szöveteken át a nehéz műszaki szövetekig.

Olvasd el, miért érdemes műszálas ruhákat hordani. KATT!

Műszőrme

Az első műszőrme 1929-ben jelent meg a piacon, ezt alpaka szőréből készítették, minősége azonban meg sem közelítette a természetes szőrméét. 1940-re sikerült is sokkal magasabb színvonalú műszőrmét előállítani, de az igazi lendületet ennek a technológiának a poliakrilnitril szál megjelenése adta az 1950-es években. Ez a szálasanyag típus nagyon hasonlít gyapjúhoz, könnyen színezhető, és ezeket a tulajdonságait nagyon jól lehet érvényesíteni a műszőrme gyártásában is. Ehhez járult később az a nagy hatású törekvés, hogy a szőrmék használatához ne kelljen élő állatokat pusztítani.

A műszőrmék alapját pamutból, gyapjúból vagy szintetikus szálasanyagból (pl. poliészterből, polipropilénből) készítik, a szőrme felület leggyakrabban poliakrilnitrilből, vagy ennek egy módosított változatából, modakrilból készül A modakril kopásállóbb, nedvszívóbb, erősebb, fény- és időjárásállóbb  és mindezek mellett kevésbé gyúlékony. A korszerű műszőrméknek ez a főanyaga, bár gyakran készítenek műszőrmét poliészterből vagy poliamidból, sőt selyemből, gyapjúból és moherből (moherkecske szőréből készül, kissé szúrósabb) is, többnyire úgy, hogy ezeket az akrilszálak közé keverik.

Műbőr

Kétféle változata van:

• hordozós: textil-, papír- vagy egyéb anyagból készült alapra műanyag réteget visznek fel
• hordozó nélküli: önállóan képeznek bőrhöz hasonló kinézetű hajlékony műanyaglapot

A műbőrök szilárdságát és nyúlását elsősorban a hordozóanyag határozza meg. A legerősebbek a szövet hordozójú műbőrök és ezeknek a legkisebb a nyúlása is. A hordozó nélküli műbőrök szakítószilárdsága kisebb, mint az azonos vastagságú hordozós műbőröké. Ezek nyújthatóságát a gyártási eljárás és az anyag tulajdonságai határozzák meg, amit a technológia kialakításával lehet beállítani. A tömör filmréteg miatt a műbőrök általában nem légáteresztők és a vizet sem engedik át. A légáteresztő képesség hiánya bizonyos esetekben előnytelen, ezért kifejlesztettek olyan poliuretán alapú kenőanyagot, amely ebből a szempontból kedvezőbb. A műbőrök hőállóságát annak az anyagnak az ilyen irányú tulajdonságai határozzák meg, amelyből a film készül. Általában nem bírják a nagy hőmérsékletingadozásokat és nagy hidegben törékennyé válnak.

Poliészter

A poliészterek jó elektromos- és hőszigetelő képességekkel rendelkező, hőre lágyuló műanyagok. Rendkívül széles a felhasználási köre. Bizonyos típusait szálas anyagként felhasználják a textiliparban, más típusait pedig fóliaként. Gyakoriak a pamut-poliészter alapú ún. kevert szálas textíliák.

Elasztán

Egy rugalmas anyag, ami a gumi tulajdonságaival rendelkezik. A fonal eredeti hosszának a 3-7-szeresére nyújtható meg anélkül, hogy elszakadna, majd visszanyeri eredeti hosszát. Rugalmas, könnyen tisztítható, ellenáll a tengervíznek és a fénynek. Finom harisnyák, korzettek, mellények, fürdőruhák, elasztikus sportruhák, gallérok, kézelők és övek gyártására használják.